Szilvásvárad - Szalajka-völgy, Bükki nemzeti park és a lipicai ménes

 
Szilvásvárad története egészen a kőkorig nyúlik vissza, amit az Istállós-kői barlangban talált, 35-40000 éves emberi lelet bizonyít. A település az ókorban sokszor cserélt gazdát, először a szarmaták és a szlávok lakták a vidéket, akiket aztán az avar uralom üldözött el innen. Szilvásvárad a jelenlegi nevét a szláv földvárakról kapta. A honfoglalás ideje után az egyik észak-magyarországi törzs lakta a területet, az első írásos említése pedig a 14. században történt meg, miután Károly Róbert a Széchyeknek adta a területet, Waradként nevezve el. A terület aztán a korona fennhatósága alá került (1365-ben) és 1373-ban új nevet kapott: Zylvaswarad.

 Utazási Tipp  
    Magyarországi utazások, szállások

Szilvásvárad és a környező terület változatos állat- és élővilágnak örvend, éppen azért nem meglepő, hogy ezen a vidéken mennyi természeti csoda lelhető fel:
 
A Szalajka-völgy: Az egész Bükk legszebb, és legturistabarátabb részének tartják, amin belül sok egyéb természeti csoda lelhető fel, például a Fátyol-vízesés, ami a Szalajka-patak két karsztforrásából, a Szikla-forrásból és a Szalajka-forrásból táplálkozik, és egy 17 méter hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul le. (A nevét minden bizonnyal arról kaphatta, ahogy a vízpermet fehér fátylat képez a teraszok előtt) Az előbb említett Szalajka-patak másik nevezetessége, hogy már lassan száz éve mesterségesen pisztráng neveldéket alakítottak ki, mivel a patakban mindig is őshonos volt a sebes pisztráng.
szilvasvarad szalajka volgy

A völgyben található még az Istállós-kői barlang, ami jelenleg is Magyarország egyik legmeghatározóbb barlangja régészeti jelentősége miatt. A helyszín az 1900-as évek elején kezdte el érdekelni a kutatókat, majd 1912-ben indult az első komolyabb próbálkozás a feltárására. A barlangban rövidesen az ókorból megmaradt emberek csontjait, kő- és csonteszközöket találtak. A kutatók számára rövidesen világossá vált, hogy az itt élő emberek a különböző rituáléjakiban a kannibalizmusnak hódoltak.
 
A Bükk zöld fái között zakatol a Szilvásváradi Erdei Vasút egy 4,5 km hosszú vonalon. Több felmérés alapján az éves utazó száma meghaladhatja a 200 000 főt, ami a kisvasutak sorából előkelő helyre emeli. A vonal építése 1908-ban kezdődött meg, bár ekkor még nem az volt az elsődleges cél, hogy utasokat szállítsanak rajta. A turizmus fellendülésével, 1953-ban nyitotta meg kapuit az utazni vágyóknak.

szilvasvarad erdei kisvasutforrás: wikipedia

A Bükki Nemzeti Park egyik legérdekesebb és legkorosabb látnivalója az őserdő, amit még a 18. században bocsátottak tudományos vizsgálatra. (Valójában nem lett az őserdő része a nemzeti parknak. Csak a parknak köszönhetően nyilvánították erdőt rezervátumnak) Az évek folytán a termelésből kivont részek száma nőtt, és egyre több hektárnyi területet öleltek fel. (Fokozatosan 60 hektárról a területe 150-re, majd 375-re nőtt. Az utóbbi a jelenlegi méret)

szilvasvarad lipicai menes


A lipicai ménes: A lipicai ménesből származó lovak hosszú évszázadokig a királyok és a királynők szolgálatában álltak, és a pompát és fényűzést sugalltak. Ebben a lovat a makulátlan fehér szőre és nemes, úrias megjelenése segítette. Magyarországi tenyésztése 1806-ban indul el. A 20. század közepén helyezték át a ménest a Bükk-fennsíkra, ahol azóta is élnek.
 
Szilvásvárad, egy lenyűgöző település egy lenyűgöző térségben. Az, aki ide látogat, annak garantáltan felejthetetlen élményben lesz része.

 Utazási Tipp  
    Magyarországi utazások, szállások

 

Hirdetés

Booking.com

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

© 2020 - Cartour Magazin - Minden jog fenntartva
Eng. szám: U-001831
Oldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Bővebben