Fülöpházi homokbuckák és a Kiskunsági Nemzeti Park

 
Kiskunsági Nemzeti Park
 
A nagy múltú park 1975. január 1-jén nyitotta meg kapuit, így Magyarországon másodikként alakulhatott meg ilyen nagy jelentésű természetvédelmi körzet. A nemzeti park összesen 530 négyzetkilométeren terül el, és magába foglalja Duna-Tisza-köze egy jelentős részét (több mocsarat, elszikesedett területeket… stb.) A park életében jelentős volt az 1979-es év is, amikor az UNESCO a területe kétharmadát bioszféra-rezervátummá nyilvánította, értékelve az ember és a természet harmonikus kapcsolatát a homokos pusztáktól kezdve egészen az erdőkig. (Ezen belül vannak még tájvédelmi körzetek, amik az adott hely élővilágát kívánják megóvni, és vannak még természetvédelmi területek is, amik elsősorban a növényvilágot rendeltetik megvédeni)
kiskunsag puszta 01


A park részei:
 
  • Felső-kiskunsági puszta: A terület sok rokon vonással rendelkezik a Hortobággyal, kép alapján könnyen össze is lehet hasonlítani a két páratlan értékekkel rendelkező területet. A Duna szabályozása miatt felgyorsult a szikesedés, így a növényvilág kifejezetten egyhangú: sótűrő, sókedvelő növények alkotják.
  • Felső-kiskunsági tavak: Fontos kihangsúlyozni, hogy az itt található mocsarak és szikes tavak vize fürdésre és ivásra alkalmatlan. Legalábbis nekünk, mivel a tavak körül változatos növény- és állatvilág alakult ki, a növények közül híres a fehér tippan és a sovány csenkesz, míg az állatvilágot a fészkelő madarak alkotják.
  • Orgoványi rétek: A szárazabb időjárás és a vizek szabályozása nem csak egy helyen mutatta meg hatását, hiszen itt például időszakos lápvidék alakult ki, ami több védendő természeti értékkel is rendelkezik, elég csak az orchideára vagy a Metelka-lepkére gondolni. Ez a hely is népszerű a madarak körében, például az ugartyúk és a szalakóta.
 
Fülöpházi homokbuckák
 
A homokhátságon és a homokdombokon található geológiai képződmények esetében nem szabad hatalmas dolgokra gondolni, hiszen a viszonylag sík területen mindössze 5-10 méterre magasodnak a föld fölé a dombok, de ezek is egész páratlan módon kilógnak a tájról készült fotókról. A homokbuckák még az Ős-Duna által idehozott hordalékből keletkeztek, a szikes-mocsaras vidék szilárd megfelelőjeként. A fülöpházi buckák egy egészen hatalmas, 1992 hektáros területet fednek le, amelyeken elszórva találhatóak azok a meleget, szárazságot eltűrő növények, amelyek alkalmazkodtak a melegebb időjáráshoz.
 

 

visszahívas kerese
© 2019 - Cartour Magazin - Minden jog fenntartva
Eng. szám: U-001831
weboldal készítés
magic page logo partner
Oldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Bővebben