Wieliczka, a föld alatti sóváros Lengyelországban

 
A település Lengyelország második legnagyobb lélekszámával rendelkező városa, Krakkó közelében fekszik. A sóváros népszerű a turisták, a fényképészek, a házasodni vágyók és a vallási gyülekezetek körében is.
Wieliczka 01


Mivel a város alatt jelentős mennyiségű só rejlik, így nagy mértékben hozzátett a tartomány gazdaságához, mivel a középkorban (majd az újkor egy bizonyos időintervallumában) csak a sót ismerték az emberek, mint tartósító eszközt, különös figyelmet fordítottak a bányában található felhalmozott sómennyiség kiaknázására. Wieliczka jelentősége abban is megmutatkozik, hogy a térséget ekkor szinte csak ez a város láta el sóval, aminek az
 
értéke akkoriban az aranyéval vetekedett.

A város fontosságával a királyok is tisztában voltak, ennek köszönhetően rendszeresen tették tiszteletüket a kisvárosban, aminek a helyi kormányzó erők kifejezetten örültek. Ezzel párhuzamosan egyre több akna és alagút került kiásásra a föld alatt, és többször is előfordult, hogy a bányászok napokat töltöttek a föld alatt. (Ez természetesen hosszútávon nem tett jót az itt dolgozók egészségének, de ez akkoriban aligha volt fontos tényező a bánya életében.)
 
A munkások úgy próbálták időszakos „börtönüket” otthonosabbá tenni, hogy kis szobrokat és figurákat faragtak a sóba, ha pedig vallásukat akarták gyakorolni, akkor egy-két helységet tetszőlegesen átalakítottak kápolnának. A több évszázadon keresztül zajló kiaknázási folyamatok nyomai meglátszódtak a helyen, összesen 2000 kamra rejlik a föld mélyében. (Kilencszintes ez a hatalmas bánya, a legmélyebb pontja a tengerszinttől számítva 1km!)
Wieliczka 02

A hely természetesen az UNESCO világörökségének részét képzi, ragadványneve pedig „Lengyelország föld alatti sókatedrálisa”. Ezt a címet elsősorban a Szent Kinga kápolna miatt kapta meg, ami messze a legszemetgyönyörködtetőbb vallási szentély az alagúthálózatban, és a világ egyik legnagyobb föld alatti építményének számít.
 
A kápolnának magyar kötődése is van, mivel Szent Kinga mellett, Árpád házi Szent Erzsébetnek is emléket állít, természetesen a lengyel-litván védőszenttel karöltve.
 
A mai formáját 1996-ban vette fel, a 20. században zajló munkálatok ekkor értek véget. 1999-ben II. János Pál pápa is kapott egy szobrot a bányában, Szent Kinga kápolnájában.
 

 

visszahívas kerese
© 2019 - Cartour Magazin - Minden jog fenntartva
Eng. szám: U-001831
weboldal készítés
magic page logo partner
Oldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Bővebben