Veszprém vára - csodás helyszín, csodás város

 
A Bakony peremén fekvő város egy igazán lenyűgöző helyen fekszik, ami mély völgyekkel és függőleges sziklafalakkal tarkított. Ezen a tájon pillantható meg egy kisebb kiemelkedésen a hosszan elnyúló veszprémi vár. A 400 x 100 m–es alapterülettel rendelkező épület Veszprém jelentős kulturális központja, mivel a várnegyedében található házak a viharos történelmi századokat idézik, rengeteg palotával, egyházi kötődésű épülettel és művészeti intézménnyel.
veszprem vara 01


Veszprém a magyar történelem kezdete óta jelentős szerepet tölt be államigazgatási szempontból, nevét pedig valószínűleg Géza fejedelem egyik unokájáról, Beszprimről kapta. Az államalapítás után fontos vármegye, majd később püspöki székhely lett. Mivel egy jómódú területen feküdt a város, nagyon sok lehetősége volt a fejlődésre, először a vár egyházi részét húzták fel, utána pedig szépen lassan ellátták egyéb épületekkel és védművekkel a terület benépesítetlen déli oldalát. A vár hadászati szerepét a 13. század végén és a 14. század elején ismerték fel, a vár védelméért felelős dolgokat ebben az időszakban húzták fel. Ilyen tájt épült meg a várfal is, a felvonóhidas várkapuval karöltve.
 
1412 és 1424 között pápai adminisztrátor is tartózkodott a várban, Branda de Castiglione bíboros személyében. Ekkor ábrázoltak először Veszprémet festményen, és a vár már egy másik, belső fallal is rendelkezett. Ennek a pontos keletkezése nem ismert, de szoros összefüggésben állhat Luxemburgi Zsigmond 1405-ben kiadott törvényével, ami kimondja, hogy az erődítmények kőfallal való megerősítését rendelte el. Ugyanebben az évszázadban még valóban fontos hadászati szerepet töltött be, de a későbbi, Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd között zajló belháborúban elavulttá váltak védművei.
veszprem vara 02

A mohácsi csata elvesztése után – amikor a legnagyobb szükség lett volna egy erős nyugat-magyarországi várra – lett teljesen elhanyagolt. Az egyre szaporodó portyák eredményeként egyre rosszabb állapotba került a hely, és ezt a gyakori birtokos cserék is tovább rontották. 10 év alatt háromszor is gazdát cserélt a terület, először a Habsburgok uralták a területet, majd Szapolyai ostromolta meg a várat, de a császáriak rövidesen visszavették. Az ügy végére Török Bálint tett pontot, mikor 1537-ben elfoglalta.
 
De ez csak belviszály volt, ami gyakorlatilag magyar és magyar között zajlott. Csak éppen az egyik Ferdinándot, a másik pedig Szapolyai Jánost támogatta. De idővel ez a konfliktus is véget ért, majd a várháborúk korában a vár kénytelen volt a török haddal is szembenézni, ami egy hét napos ostrom után tudta kitűzni annak a falára a holdas csatazászlót. 1566-ban történt az első próbálkozás a térség kitisztítására, ami a német Salm tábornok vezetésével történt meg. Egy napos ostrom után megadta magát a veszprémi helyőrség. A császárpártiak ezután új védművekkel szerelték fel az erődítményt, amik sajnos nem bizonyultak túlságosan hosszú életűnek, mindössze négy évvel később ismét török kézre került a vár.
 
Az ezt követő évtizedekben sosem kapott olyan fontos hadi szerepet, mint a hódoltság idején. Az újkorban mindössze egy-két arisztokrata politikai játszmában kapott szerepet.

 

visszahívas kerese
© 2019 - Cartour Magazin - Minden jog fenntartva
Eng. szám: U-001831
weboldal készítés
magic page logo partner
Oldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Bővebben