Brazíliában nagyon sok európai származású ember él, közöttük a becslések szerint mintegy 600 ezren ukrán származásúak, akiknek ősei nagyrészben az ország déli részén  Paraná államban telepedtek le a XX. században. Több generáció után is megőrizték identitásukat, sőt a háború miatt több településen például Guarapuavaban és Prudentópolis városban még háború elől menekülteket is befogadtak már Ukrajnából.

    Az Ukrajna ellen indított orosz invázió  hét UNESCO világörökségi helyszínt is veszélybe sodorhat a jövőben.  A világörökségi helyszínek elpusztítása háborús bűnnek számít. Ha egy  világörökségi helyszín elleni támadást elrendelő parancsnok ellen vádat emelnek a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon,  akár 30 évig terjedő börtönbüntetésre is ítélhetik barbár tetteiért.

  Egy friss helyi felmérés szerint, az ukránok a Karácsonyt tartják első számú ünnepnek – de a december 25-i, Gregoriánus naptár szerinti, ”nyugati” Karácsony meg se közelíti Ukrajnában a hagyományos, január 7-re eső ünnepelt ortodox (pravoszláv) Karácsony népszerűségét. Az utóbbiról a magyar neten viszonylag sok bejegyzés található, nem is részletezem.

 Ismét helyreállt a légi összeköttetés Ukrajna harmadik legnagyobb városával a Fekete-tenger partján lévő Odesszával. Odessza turisztikai jelentősége mellett a Fekete -tenger egyik legfontosabb kikötővárosa is,  sokoldalú kereskedelmi és ipari  kapcsolataival fontos szerepet játszik a térség életében. Sok szép látnivalója és egyedi hangulata miatt ideális úti cél akár pár napos kiruccanásra is.

Régóta el akartam menni Csernobilba, de pár évig csak halogattam, végül 3 éve  sikerült meglátogatnom. Kezdeném azzal, hogyha még egyszer megyek -ami persze egyáltalán nem biztos- akkor, hogy nem nyáron mennék, hanem március elején.  Annyira vissza vette magának a természet Pripjaty városát, hogy a sok bokor és fa sokat elvesz a látványból.

A régi krónikák szerint, Szent Volodimir kijevi fejedelem a káprázatosan díszes bizánci templomokkal és szertartásokkal, mennyei énekkel elvarázsolva választotta az ortodox (pravoszláv) kereszténységet Rusz nevű államának, a mai Ukrajna elődjének. Volodimir fejedelem 988-ban keresztelte meg Kijevet. Az itteni pravoszláv egyház több mint ezeréves története nem volt egyszerű: előbb a tatár, utána a litván, a lengyel uralom és végül a szovjet valláselleni hadjárat alatt majdnem láthatatlanná vált, de az elmúlt néhány évtizedben visszanyerte az eredeti pompáját. Különösen, ha az ünnepekről, főként a Húsvétról van szó.

 Számomra Csernobil (helyesen – ukránul – Csornobil)… Magyarországon kezdődött. 1986-ban Budapesten tanultam és a jóval nagyobb távolság ellenére, hamarabb tudtam a szerencsétlenségről, mint Kijevben élő férjem, családom. Ott olyan nagy csend volt, utána pedig hatalmas hazugságáradat ömlött az országvezetéstől, hogy senki nem vette komolyan, amikor hazaküldtem jód készítményeket és könyörögtem, hogy ne nagyon járjanak ki az utcára. Május 1-jén szokásos vidám felvonulás, majd nemzetközi biciklifutam – a férjem elment megnézni-fényképezni, de az egész filmtekercs fekete lett…

A legmagyarabb folyónak tartott  Tisza a Duna leghosszabb mellékfolyója. Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, amely áthalad Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, valamint Szerbia területén. A Keleti-Kárpátokban indul 962 kilométeres kalandos útjára, végül a Vajdaság közepén, Titelnél ömlik a Dunába.

  A Duna   Európa második leghosszabb folyója (a Volga után) egyben az Európai Unió  leghosszabb folyója.  A  Duna a németországi Donaueschingenben  Fürstenberg hercegek     kastélyának parkjában ered, majd 2860 kilométer megtétele után ömlik a Fekete-tengerbe.  A Duna útja során 10 országot érint, ezek pedig a következők: Németország Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária, Moldova és Ukrajna.  Összegyűjtöttünk néhány további érdekes tényt,  amik segítenek megismerni, hogy mitől  annyira egyedi és érdekes  hazánk legfőbb folyója a Duna.