A 9000 fős lakossággal bíró Lošinj Horvátországban, a Kvarner-öbölben terül el. A szigetcsoport az olasz partok közelében terül el. Az egykor Cres sziget részét képező, dús növényzettel bíró, olajfa-ültetvényekkel borított mediterrán szigeten számtalan gyógynövény burjánzik, enyhe klímája pedig remek gyógyír az allergiára. A 112 kilométeres partszakasszal bíró Lošinj fő különlegessége mégis delfinrezervátuma.
A szigetre már az eljutás is különleges, ugyanis ha száraz lábbal akarunk eljutni Cresről, akkor az osori csatáronán átívelő forgóhidat kell igénybe vennünk hozzá. A horvát és olasz turisták kedvencének számító, az ókor folyamán a mondabeli hősről, Apszürtidészről elnevezett szigeten a fürdésen és napozáson túl számtalan más lehetőség is akad a kikapcsolódásra. Megkóstolhatunk számos tengeri herkentyűt, búvárkodhatunk a kristálytiszta vízben, gyönyörködhetünk a rengeteg féle virágban (amelyeket hajósok hoztak a világ eme szegletébe az egész Mediterráneumból), de hosszas sétákat is tehetünk a gyógyhellyé nyilvánított sziget fővárosában, az Isztria és a Dalmácia között elterülő Mali Losinjban.
Az i.sz. 6. században alapított, majd többször újratelepített, egy szűk öböl csücskében fekvő város szinte zsúfolásig beépült a horvát és velencei stílusú épületekkel és műemlékekkel, kikötőjében pedig egymást érik a luxusjachtok. Az Osor falunál kialakított, már fentebb is említett, kereskedelmi célokat szolgáló csatorna még az ókorból származik. A 15. század közepén épült Szent Márton-templom papjai a kezdettől fogva óhorvát nyelven tartották meg szentmiséiket. Bár a kalózok és martalócaik rendszeresen fosztogatták a partokat, Mali Losinj mégis nagy fejlődésnek indult a 18. század elején és egy másik, háromhajós kápolnát is emeltek a Kisboldogasszonynak szentelve.
Lošinj a 19. század hajnalára az Adria második legnagyobb kikötőjévé lépett elő (Trieszt után) és miután egyre híresebb lett, az osztrák-magyar arisztokraták krémje is e helyet választotta üdülése helyszínéül. A kedvező klíma kialakítására a 19. század vége felé Mali Losinj határában 236 hektáron alakították ki a Čikat parkerdőt. Az erdőtelepítés vezéralakja Ambroz Haračić vezetésével. A sétányán barangolva aleppói fenyőket, pisztáciákat, mirtuszokat, loncokokat, olaj- és cédrusfákat és egyéb növényritkaságokat tekinthetünk meg. A Fritzy-palotában nyitották meg a város és a sziget történetét, illetve 17-19. században élt itáliai barokk festők jeles munkáit bemutató múzeumot. A város egyik terén vízből kiugró delfinek szobraival díszített szökőkút áll, amelyet 1960-ban faragtak. A város másik híres szobra a bronzból készült antik atléta szobra, az apokszióma, amely feltehetőleg i.e.1. századi műalkotás. Ma a Zágrábi Múzeumban lelhetünk rá.
A sziget másik érdekessége a Veli Losinjnál található delfin-kutatóállomás, másképpen a delfinrezervátum. Az Adria e részének valóságos szimbólumai a delfinek, melyeket a Veli Lošinjban található Institut Plavi Svijet-tel (Kék Világ Intézet) egyeztetve örökbe is fogadhatnak a rezervátum látogatói. A Veli Losinj-öböl vizeiben egyébként is felettébb sok delfin fordul meg június és szeptember, október folyamán. A Losinjhoz tartozó Palacol nevű lakatlan szigeten valaha egy 6. században épült bizánci erőd azóta már félig az enyészetté vált maradványaira bukkanhatunk. A négyszög alaprajzú erősségből felügyelték Osor városának hajóforgalmát és tengeri kereskedelmét. Ehhez hasonló, ámde jóval későbbi építésű a hosszúkás alakú Kaštel, azaz a különféle bástyákkal erősített erőd.
Losinjban egyaránt találhatóak hirtelen mélyülő sziklás partszakaszok és sekély parti részek, így a jó úszóknak és a kisgyermekes családoknak egyaránt ajánlott a sziget felkeresése. A legtöbb part azonban inkább aprókavicsos, semmint homokos. A különleges hangulatú sziget leghíresebb strandja a 30 kilométer hosszan elhúzódó Cikat-öböl, ahol egy-egy napsütéses nyári napon szinte a paradicsomban érezhetjük magunkat.
Készítette: Méhes Judit Fotók: Wikimedia
Facebook Oldalunk
Facebook Csoportunk