Karácsony-sziget - ékszerdoboz a világ végén

 
A sziget sokáig maradt felderítetlenül, kevesen tudtak a létezéséről, és akik véletlenül ismerték, se akartak rajta megtelepedni a barátságtalan, szikláktól övezett partja miatt. Európai ember először 1643. december 25-én járt a közelében, és csak ezután került fel az angol és holland hajóskapitányok térképeire. (Egészen pontosan erre 1666-ban került sor, amikor is Moniként hivatkoztak rá) Amikor a britek találtak egy kikötésre alkalmas öblöt a szigeten, akkor rövidesen expedíció indult a feltérképezésére és kiderült, hogy a sziget lakatlan. 1718-ban Daniel Beekman írt a szigetről a térséggel foglalkozó könyvében, majd 1771-ben egy indiai hajó közelítette meg a szigetet.
 
Nevét arról kapta, hogy karácsony napján fedezték fel.

karacsony sziget 02forrás: outdoors-international.com


Az első komoly felderítés 1857-ben zajlott, a sziget legmagasabb pontjára szerettek volna feljutni az angol tengerészek, sikertelenül. Harminc évvel később pedig egy kisebb növény és- állathatározót hoztak létre a szigeten található élővilágból. A brit tudósok kőzetmintákat is hoztak a szigetről, majd mikor kiderült, hogy a madarak ürüléke nagy mennyisége foszfátot tartalmaz, a korona annektálta a szigetet.
 
Pár évvel később egy kis telep létesült a szigeten, ami az első lépés volt a sziget nyújtotta természeti kincsek kiaknázásra. Ez ekkor még elsősorban a fakitermelésből állt, de a 20. század felé közeledve a tulajdonosok belekezdtek a foszfát bányászásába, amivel – a különböző ázsiai országokból szerzett munkásokkal – hatalmas pénzeket szereztek. Ez a hely etnikai sokszínűségét segítette elő. A helyiek 80%-a a munkások, a maradék 20% pedig az európai gyarmatosítok leszármazottai. (Ekkor még a szingapúri koronagyarmat részét képezte a sziget)
karacsony sziget 01
forrás: parkaustralia.gov.au

A második világháború viszont megváltoztatta a helyzetet, mivel a csendes-óceáni hadszíntéren agresszorként fellépő Japán sok más szigethez hasonlóan ezt is elfoglalta. A lakosságot viszont sikerült evakuálni, így a japán uralmat különösebb veszteségek nélkül sikerült túlélni. (Bár a foszfát akkor kitermelt része eltűnt, bár ez a legkevesebb)
 
A világháborút követően lett Ausztrália része a kis sziget,
 
és ez a korábbi gyarmati tulajdonosnak olyan szintű felháborodását keltette, hogy 1957-ben az ausztrál kormány kénytelen volt 2,9 millió sterlingnyi kompenzációt fizetni Szingapúrnak, a kieső foszfátjövedelem miatt.
 

 

visszahívas kerese
© 2019 - Cartour Magazin - Minden jog fenntartva
Eng. szám: U-001831
weboldal készítés
magic page logo partner
Oldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Bővebben