Chicago az USA harmadik legnépesebb városa, 2,7 millió lakossal (külterületekkel ez majdnem 10 millió, egy harmad magyarországnyi területen). Jelentős gazdasági központ az Egyesült Államok egyik legészakibb államában, a Nagy-tavak, azon belül is a Michigan-tó közvetlen szomszédságában.
További érdekes cikkeink
A város a Chicago névet az egyik, az újkor idején még itt élő indián törzstől kapta, ugyanis akkoriban ezt a vidéket végtelen mocsaras láp borította,
így pedig ráragadt a „Checagou” elnevezés (tükörfordításban: fokhagyma, vadhagyma).
Később az ide települő európai gyarmatosítók is ezt a nevet használták az itteni folyóra – jobb elnevezés híján. (Az is igaz, hogy akkoriban még „Chetagu” és „Shikago” volt. A 19. század közepe óta több tucatnyi becenév ragadt a városra, ezek közül pedig egyértelműen „A szeles város” a legnépszerűbb és legszélesebb körben elterjedt ragadványnév. Ez az elnevezés először 1858-ban került említésre a Chicago Tribute egyik akkori számában, de igazán hírhedtté a The Sun című lap tette 1880 körül, amikor egy cikkben a szerkesztő így hivatkozott rá. 1893-ban is előtérbe került a név, amikor a New York-i képviselet így gúnyolta ki a város időjárását, a Világkiállításért vívott intenzív harcban.
Viszont a gúnyolódás a visszájára fordult – ugyanis a chicagóiaknak megtetszett a név, és innentől már ők is így kezdtek el hivatkozni magukra.
| Utazási Tipp |
| Az USA legjobb utazásai |
A város számunkra ismert története a gyarmatosítással kezdődött a 18. század derekán, majd akkor normalizálódott a helyzet a gyarmatosítók és az őshonos potawatomi indiánok között, mikor egy haiti származású férfi összeházasodott a helyi törzsfőnök lányával. A boldogságos frigy viszont nem tartott sokáig, ugyanis a származása miatt bezárták őt a detroiti börtönbe, és a függetlenségi háború teljes egészét ott töltötte. 1795-ben egy kereskedelmi központ létesült a mai Chicago területén, majd 1803-ban egy erőd is létesült a településen. Ez azonban nem sokkal később, 1812-ben egyenlővé vált a földdel a brit-amerikai háború során. Ez olyannyira kihatással volt a terület életére, hogy senki sem mert ide utazni/költözni egészen 1833-ig. Ez az év viszont vízválasztóként funkcionált, mert ekkor 350 lakos települt le a hajdani erőd helyére. Ez év augusztusában lett Chicago a település neve, a városi rangot pedig négy évvel később szerezte meg, amikor csatlakozott Illinois államhoz.
Ahhoz, hogy a város mai arcát megérthessük, meg kell ismernünk a múltat, amiben megszerezte ezt a mostani arculatát. 1871-ben egy hatalmas tűzvész elpusztította az akkori település jelentős hányadát, így szükségessé vált a annak újjáépítése. A városépítési láz rengeteg extravagáns ötletet hozott magával, de ezzel párhuzamosan a lakosság száma is robbanásszerűen növekedni kezdett, olyannyira, hogy
1900-ra 1,7 millió ember lakta már a várost.
Ha a városban járunk, akkor az utunk minden bizonnyal rövidesen a Michigan-tóhoz fog vezetni, aminek a vize közel sem éri el azt tisztaságot, amit a háborítatlan évtizedekben magáénak tudhatott. A helyzet mondjuk közel sem olyan vészes, mint 1905 körül, amikor az összes szennyvíz ideömlött. Ennek orvoslására építettek egy zsiliprendszert és messzire vitte a káros anyagokat Chicagótól.
Egyeseket egy-két emlékfoszlány emlékeztethet arra, amikor 1920-tól kezdve Al Capone szépen lassan az irányítása alá vonta a várost, és egészen borzalmas állapotok uralkodtak egészen 1931-ig, a hírhedt maffiavezér börtönbe zárásáig. Ebben az időszakban jelentősen megcsappant a település külföldi reputációja, ennek ellenére sok múzeum és kiállítás eleveníti fel a gengsztervezér uralmát.
A Sears Tower, ami 1973-ban nyitotta meg a kapuit a nagyközönség előtt, a világ legmagasabb épülete volt a maga 442 (527) méteres magasságával egészen 1998-ig, de azóta is az egyik legnépszerűbb látnivaló Chicagóban, és a város egyik jelképe lett.
