A magyar múlt emlékei Kárpátalján

 
Komoly arcú vámosok és határőrök vizsgálják az útleveleket és járműveket a határ mindkét  oldalán, mialatt úgy érzi az egyszerű utazó, hogy egy egészen másik idősíkba érkezik hamarosan. Mióta eltörölték a vízum kötelezettséget érezhetően megnőtt a napi határátlépők száma, mégis csigalassan halad az ügyintézés.
 
Indulás előtt érdemes tájékozódni, hogy melyik határátkelőt érdemes aznap választani. Beregszász az első komolyabb település, mely mindössze 6 km-re van a magyar határtól.
 
Ennek megfelelően a belvárosában  is gyakran hallatszik magyar szó. Kétnyelvű emléktáblákkal találkozhatunk és lépten-nyomon belebotlunk az ezeréves magyar múlt emlékeibe. Az itt élők között többségben vannak a magyar nemzetiségűek.

Tipp  
    Utazás Beregszászra

Beregszász városa sík területen épült, melyet kettészeli a Vérke patak, fölötte egy régi kőhíd vezet át. A várostól keletre vulkanikus hegyeket találunk. Beregszász városának templomain kívül érdemes még megnézni a szecessziós stílusban épült egykori Úri Kaszinót ( ma Arany Páva étterem), a Királyi Törvényszéket (ma a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola főépülete) valamint az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházat.
 
A beregszászi utcákon gyakran árulnak rendkívül olcsó hamisított márkásnak látszó termékeket, de a pénzváltás sem okozhat gondot a pénzváltókban illetve akár az utcán a helyieknél. Itt szembesülünk először a rendkívül olcsó bolti és éttermi árakkal is.

karpatalja

forrás: wikimedia.org


Beregszásztól mindössze 28 km-re található az ősi város Munkács. Elsőként a Kárpátalja legismertebb emlékművét, a város fölé magasló dombon épült legendás munkácsi várat érdemes felkeresni. Itt a Zrínyi Ilona és az ifjú Rákóczi Ferenc várfokon álló, magyar nemzeti színű szalagokkal és koszorúkkal díszített szobrán kívül Kazinczi Ferenc raboskodására és Petőfi látogatására emlékeztető táblát , valamint az ősi magyar múltat idéző Turul emlékszobrot lehet találni. Masszív bástyáiról szép kilátás nyílik a városra és a környező dombos-hegyes vidékre.
 
A munkácsi vár falai között történelmi gyűjteményt és időszaki kiállításokat találunk. Turistaként kimondottan zavaró, hogy a munkácsi várban sem magyarul, sem más idegen nyelven nincsenek tájékoztatók, és a személyzetből sem beszéli senki a nyelvünket.
 
Maga az épület több felújításon esett át az elmúlt években, de ismét ráférne a közeli jövőben egy újabb rekonstrukció. 

A belváros kb. 2 km-re található a munkácsi vártól, házakit, köztereit szépen rendbe hozták. Érdemes megnézni a szecessziós stílusban épült városházát, a vele szemben épült legendás  Nemzeti Színház épületét és Munkácsy Mihály szülőházát. A közeli Latorca folyó vízállása a tömeges fakitermelések következtében nagyon visszaesett. Érdekes program még a különböző felekezetek által épített templomok, és műemléki épületek felkeresése. Kellemes meglepetés volt Munkácson, hogy a belvárosban sétálgatva mindenütt szépen öltözött emberekkel találkoztunk, sehol sem láttunk grafitikkel elcsúfított falakat, és a vendéglőkben, kávézók teraszán is kulturált Európában megszokott utcaképpel találkoztunk.
 
 
Helyi ízek:
 
Ha valaki finomat szeretne Munkácson ebédelni vagy vacsorázni, javasoljuk, hogy keresse fel a Bogrács éttermet. Az étlapon keverednek a magyaros, a szláv és a régi zsidó konyha ízei. Szintén különleges élmény a helyi piac meglátogatása.
 
Kb. negyven percnyi autóúttal érhető el Munkácsról Huszt városa. Az elmúlt 70 évben Husztot is utolérte a szovjet típusú iparosítás, ezért napjainkban csak elvétve találunk történelmi jelentőséggel bíró épületeket.
 
Ilyen például a magyar reformátusok temploma, de kétségtelenül a versben is megénekelt huszti romvár az amiért érdemes ide ellátogatni. Még Szent László királyunk építette a kunok ellen. Stratégiailag rendkívül  fontos szerepe volt a következő évszázadokban egészen 1776-ig, amikor felrobbant egy villámcsapás következtében. Ma ingyenesen látogatható  a huszti várrom. Meglátogatásához feltétlenül túracipő és jó kondíció ajánlott. A falak közelében viszont óvatosan járkáljon az idelátogató, mert könnyen meg lehet csúszni a lejtős, kavicsos talajon.

 
Kirándulás a Vereckei hágóhoz:

A csodás tájakon átvezető utazás legfontosabb állomása az 1996-os évben Matl Péter munkácsi szobrász által emelt 7 kőtömbből álló honfoglalási emlékmű, mely annak állít emléket, hogy 895-ben a Vereckei hágón keresztül  érkezett magyar törzsek többsége a Kárpát-medencébe.
 
 
A későbbi évszázadokban is fontos szerepet töltött be a hazánk történelmében ez az átjáró, hisz védte keleti határainkat a betörő ellenségtől.
 
A legtöbb utazó csak eddig a pontig jut el, pedig érdemes folytatni utunkat, mert több rendkívül érdekes látnivalót tartogat még a kirándulás, ha tovább folytatjuk utunkat.

 Utazási Tipp  
    Kárpátaljai körút

A Vereckei hágóhoz vezető utazás első kiegészítéseként két kevésbé ismert program beiktatása  javasolt az úti programba. Elsőként a 14 méter magas Sipot vízesést érdemes meglátogatni, mely Fülöpfalva településtől kb. 6 km-re található.
 
Sokak szerint a Sipot vízesés Kárpátalja egyik legkülönlegesebb látnivalója. A jól kiépített kirándulóhelyen csekély összegű belépőt kérnek.
 
Helyben kárpátaljai kézműves termékeket és erdei finomságokat is lehet vásárolni. Több helyen ízletes helyi falatokat és italokat kínálnak az erdei elárusító standoknál. Második tippünk az egyedi szépségű Szinevéri tó. Az Északkeleti-Kárpátokban 989 méteres magasságban alakult ki a természetvédelmi védettség alatt álló, pisztrángfélékben gazdag, kristálytiszta vizű tengerszem. Az út melletti parkolóból tíz perces sétával lehet eljutni  a tóhoz, ahol a megszokott árusok mellett tutajozási és túrázási lehetőségek várnak minden utazót.
 

 

visszahívas kerese

Cikkek Ukrajnáról

© 2019 - Cartour Magazin - Minden jog fenntartva
Eng. szám: U-001831
weboldal készítés
magic page logo partner
Oldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Bővebben